Vállalkozói környezet

Gyakran előfordul, hogy egy gazdasági fogalmat két országban másképpen értelmeznek, például Ukrajnában a cégbíróságon döntik el a pereket, Magyarországon viszont a cégbíróság a cégbejegyzésekkel foglalkozik (Ukrajnában a cégbejegyzésekkel a helyi adminisztráció, önkormányzat foglalkozik).

Cégbejegyzés

A cégbejegyzéshez szükséges alaptőke Magyarországhoz viszonyítva nincs törvény által szabályozva csak a ZRT-k és NyRT-k számára. A részvénytársaságoknak az alaptőkéje nem lehet kevesebb, mint 1250 hrivnya minimálbér. Attól függően, hogy Ukrajnában hány részvényes van az alapítók között, zárt és nyilvános formájú részvénytársaságokat különböztetünk meg. A zárt típusú részvénytársaságok részvényeseinek a száma nem haladhatja meg a 100 részvényest. Ha ennél több részvényesünk van, akkor csak nyilvános típusú részvénytársaságot alapíthatunk. Ha elkészült az alapító okmányunk, a vállalatot először be kell jegyeztetnie az állami bejegyzőnél. Ezután ha exporttal, vagy importtal szeretnénk foglalkozni, a céget akkreditáltatni kell a vámhivatalnál.

Amit még tudnunk kell, hogy a ZRT és NyRT-k számára évente kötelesek vagyunk könyvvizsgáló által hitelesített elszámolást benyújtani a részvényesek felé.

Vállalatok osztályozása a foglalkoztatottak létszámától, és az éves bruttó jövedelem alapján

A foglalkoztatottak létszámától és az évente értékesített árbevétel bruttó nagyságától függően a vállalatok az alábbi osztályokba sorolhatóak:

- Kisvállalatok (a tulajdonformától függetlenül), olyan vállalatok, amelyeknél a beszámolási - pénzügyi év során nyilvántartott foglalkoztatottak átlaglétszáma nem haladja meg az ötven főt; a termékek, szolgáltatások értékesítéséből származó évi bruttó jövedelem pedig az adott pénzügyi esztendő folyamán nem haladja meg hrivnyában az ötszázezer euróval egyenértékű összeget az Ukrajnai Nemzeti Bank évi átlagárfolyama szerint.

-  Nagyvállalatok, azok a vállalatok, ahol a beszámolási - pénzügyi év folyamán nyilvántartott foglalkoztatottak átlaglétszáma meghaladja az ezer főt, a termékek, szolgáltatások értékesítéséből származó évi bruttó jövedelem pedig az adott pénzügyi esztendő folyamán meghaladja hrivnyában az ötmillió euróval egyenértékű összeget az Ukrajnai Nemzeti Bank évi átlagárfolyama szerint.

Középvállalatok, amelyek nem tartoznak sem a kis- sem a nagyvállalatok közé.

Vállalatok, törzstőke létrehozásának függvényében

A törzstőke létrehozásának és kialakításának módjától függően Ukrajnában az alábbi vállalatok működnek:  

Egységes (unitas) vállalatok — egy alapító hozza létre, aki az alapításhoz szükséges vagyont adja, a törvény által megszabott nagyságú, és részvényekre, üzletrészekre fel nem osztott törzstőkét kialakítja, jóváhagyja az alapítói okiratot, közvetlenül, vagy az általa kinevezett vállalati vezetőn keresztül elosztja a jövedelmet, vezeti a vállalatot, kialakítja kollektívát, dönt a vállalat átszervezésének és felszámolásának ügyében.

Korporatív (testületi) vállalatok — általában két vagy több alapító közös döntésével, szerződésével alakulhat. Vagyon és/vagy az alapítók vállalkozási tevékenységeinek egyesítésével jön létre. Korporatív érdekek alapján az alapítók együtt, vagy az általuk létrehozott vezető szerveken keresztül irányítják a vállalatot. Az alapítók egymás között osztják meg a jövedelmet és a kockázatokat is.

Kedvező vállalkozási formák külföldi illetőségű vállalatok, személyek számára

A fentebb leírtakat elemezve: a gazdasági tevékenység alanyait, létesítésének motívumait és céljait, az állami bejegyzést, szervezési-jogi formációkat, külföldi illetőségű személynek Ukrajna területén a következő vállalkozási formákra érdemes figyelmet fordítani:

Korlátolt felelősségű társaság — olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzstőkével, jegyzett tőkével alakul. A törzstőke mértékét az alapító okiratokban rögzítik. A társaság részvényesei a részvényeik értékével vállalnak felelősséget. A korlátolt felelősségű társaság állami bejegyzéséig minden résztvevő köteles az alapító okiratokban megjelölt betétje 50 százalékát a vállalkozás bankszámlájára utalni. A társaság állami bejegyzését követően a résztvevőknek egy éven belül be kell fizetni az alapító okiratban szereplő tőke egészét.

Magánvállalat, vállalkozás — a törzstőke az alapítók számától függően üzletrészekre osztható fel. A magánvállalat törzstőkéjének minimális mértékét a törvény nem írja elő. A magánvállalat állami bejegyzéséig minden résztvevő köteles az alapító okiratokban megjelölt betétje legalább 50 százalékát bevinni az alaptőkébe.

Non profit szervezetek

Az Ukrajnai Polgárjogi Törvénykönyv 85. cikkelye lehetőséget nyújt nem kereskedelmi társaságok létrehozására. A nem kereskedelmi társaságok létrehozásánál fő célként annak kell szerepelni, hogy a jövedelmüket nem oszthatják szét az alapító tagok között. Ezeket non-profit szervezetekként is ismerhetjük. Non-profit szervezetnek számit minden olyan szervezet, amely az állami bejegyzésbe, mint „Non-profit szervezet” került nyilvántartásba. A non-profit szervezetek jövedelme, ha megegyezik az alapító okiratokban feltüntetett és a Adókódex által nem tiltott tevékenységgel, mentesül a jövedelemadó alól.

Az Adókódex szerint a Non-profit szervezetek a következő kategóriákba vannak besorolva:

•    közintézmények;
•    politikai pártok, szervezetek, kreatív szakszervezetek, vallási szervezetek, jótékonysági, nyugdíjalapok;
•    szakszervezetek, egyesületek és más jogi személyek társulásai;
•    lakásszövetkezetek, családi házak, kertészeti és garázs szövetkezetek;
•    társasházi egyesületek, lakóépületek egyesülései;
•    munkaadói szakszervezetek és egyesületek;
•    mezőgazdasági szövetkezetek;

Banki szolgáltatások

A banki szolgáltatások elterjedtsége elmarad a közép-európai szinttől. Az igénybe vehető szolgáltatások köre is szűkebb az európaitól, egészében véve a bankrendszer megbízhatóan működik. Már régóta bevezetésre kerültek és elfogadottak a következő nemzetközi fizetési eszközök: a csekk, a váltó, az akkreditív, az inkasszó, a bankkártya. Az évek óta működő bankközi számítógépes elszámolásoknak köszönhetően, melyet törvény szabályoz, az egyik vállalattól átutalt összeg még aznap megérkezik a címzett számlájára. A banki műveletek teljes egészében szabályozottak. Egyre több külföldi bank nyit fiókintézetet Kárpátalján, ezen belül Ungváron, Beregszászon például CIB Bank, OTP Bank, Kredo Bank.

Amikor elhatároztuk, hogy céget szeretnénk nyitni Ukrajnában, akkor  be kell szerezni a szükséges okmányokat, amelyek többek között a következőket foglalják magukba:

•   a cég alapszabályzata;
•   egy jegyzőkönyvet, amelyben meghatározzuk a tulajdonosokat és az igazgató személyét;
•   a tulajdonosok és az igazgató személyigazolványainak és adószámainak a fénymásolatát;
•   egy kitöltött 9-es számú formanyomtatványt.

Ha  magánvállalkozóként szeretnénk tevékenykedni mindössze a személyigazolványunk és adószámunk fénymásolatát, továbbá egy kitöltött 10-es számú formanyomtatványt kell benyújtanunk az Állami bejegyzőnél.

Abban az esetben, ha az alapító tagok közt nem ukrajnai rezidensek is vannak, akkor a számukra szükséges az adóhivatalban adószámot igényelni.

Miután benyújtottuk a szükséges dokumentumokat az Állami bejegyző beviszi az adatokat egy egységes rendszerbe, ahol a jogi személy külön azonosítási (adózási) számot kap. Ez az adószám kerül be a későbbiekben az adóhivatal, a statisztikai hivatal és a nyugdíjosztály rendszerébe, és ennek a számnak az alapján vagyunk kötelesek benyújtani az beszámolókat a fentebb említett hivatalok felé. Míg 2013-ig az Állami bejegyzést követően külön kellet a cégünket az adóhivatalban, a statisztikai hivatalban és a Nyugdíjalapnál is bejegyeztetni, akkor mára ez a tendencia megszűnt, mert az Állami jegyző egyedül végzi el ezt a tevékenységet és miután visszaigazolást kapott a fentebb említett szervektől, utána adja ki az Állami bejegyzésről szóló okiratot.

Ezen iratok beszerzése után igényelhetjük a bélyegzőt és nyithatunk bankszámlát is. A bélyegző kötelező használata nincs előírva az ukrajnai törvényekben, viszont, abban az esetben ha vállalkozást nyitottunk, mint jogi személyek, és a beszámolóinkat elektronikusan szeretnénk benyújtani, akkor kötelességünk bélyegzőt igényelni. Ha ÁFA fizetők vagyunk, a beszámolóinkat kizárólag elektronikus úton nyújthatjuk be.

Egy jogi személynek több bankban is lehet számlája. Tudnunk kell, ha a számlánkra egyes kategóriájú valuta (dollár vagy euró) vagy orosz rubel érkezett, ennek a 75%-át egyből átváltja a Nemzeti bank hrivnyára. Viszont ha forintot kaptunk, azt akkor adhatjuk el amikor szükségesnek látjuk. A készpénzes és átutalásos elszámolások Ukrajna területen csak ukrán hrivnyában történhetnek.

Ukrajna adórendszerének rövid ismertetése

Adók, járulékok

2011- es év változásokat hozott adózási szempontból Ukrajnában. Az adórendszerről szóló 2011. január 1-től hatályba léptetett adókódex kétféle adó- és járulékkategóriát állapít meg a gazdasági tevékenységet végzők számára: a központi adók és járulékok kivetítésének rendjét és mértékét a parlament, míg a helyi adókét és járulékokét a helyi közigazgatási szervek állapítják meg (egy központilag megadott kereten belül). A törvény egyértelműen kimondja, hogy az adórendszer változását más törvények nem írhatják elő.

A központi adókat és járulékokat  tulajdonformájú jogi személyek és magánszemélyek fizetik az adókódexben meghatározottak szerint. A jelenleg érvényes szabályozás 7 állami költségvetésbe és 4 helyi költségvetésbe befizetendő adó- és járulékfizetési kötelezettséget ír elő.

A központi adók a következőket foglalják magukba:

•   nyereségadó;
•   személyi jövedelemadó;
•   ÁFA;
•   jövedéki adó;
•   ökológiai adó;
•   bérleti díj, amely magába foglalja többek között az altaji bányászati adót, rádióhullámsávjai használata után fizetendő adót, vízadót, az erdészeti erőforrások adóját; Ukrajnán cső- és olajvezetékben keresztül szállított olaj és ammónia tranzit díja.
•   vám.

A helyi adókhoz tartozik:

•   az egyszerűsített vállalkozói adó
•   az ingatlanadó, amely magába foglalja a gépjárműadót, a lakott és nem lakott terület után fizetendő adót, a földterület után fizetendő adót.

A helyi járulékok:

•   parkolási díj (adó);
•   idegenforgalmi adó.

Továbbá a bérezés után egységes társadalmi hozzájárulást (nyugdíjadót) kell fizetnünk.

Általános adózási rendszer

Nyereségadó

A 2016-os évben az anyagi termelési szférában a vállalkozó tevékenységet folytató adóalanyok a tulajdonformától függetlenül egységesen 18% nyereségadót fizetnek, amely a számviteli tiszta nyereségéből (jövedelem mínusz költségek) számítódik ki. Abban az esetben, amikor a bruttó jövedelmünk meghaladja az évi 20 millió UAH-t, a számviteli jövedelmet kötelesek vagyunk „adókülönbségekre” korrigálni. Ebben az esetben az Adókódex 3 féle különbséget említ:

Személyi jövedelemadó

Ennek a legelterjedtebb változata a fizetésből folyósított adó, amelynek mérteke Ukrajnában a 2016-os év folyamán egységesen 18%-ban van meghatározva.

Minden jövedelemből, amiből SZJA-t fizetünk, kötelesek vagyunk 1,5% hadiadót is fizetni.

ÁFA, 20%-os adókulccsal. Egyes termékek és szolgáltatások viszont mentesülnek az ÁFÁ-tól, vagy az ÁFA 0% vagy 7%-ban van megállapítva. 0%-ban van meghatározva az ÁFA az exportnál, a   biztosítási tranzakcióknál, a nemzetközi szállításnál.

Import áru behozatalakor fizetett vám.  Ennek mértéke 5-10%

Ukrajnában 2011 folyamán fontos szerepet játszott az új Adókodex elfogadása. Ez tette lehetővé a jövedéki adó reformját is, így most már nem kell nyomon követni a sok törvényt és rendeletet, ami kényelmetlenséget okozott, mert ez egybe lett foglalva az új Adókodex 6. fejezetében. „A jövedéki adóról”.

A jövedéki adó – egy közvetett adó, amely az igen nyereséges termékek árában foglaltatnak.

Ökológiai (környezetszennyezési) adó. Ezt az adót akkor fizetjük, ha a légtérbe vagy a vízcsatornába szennyező anyagokat bocsájtunk ki, mint például, a gázkazánok után elhasznált égési termék (széndioxid) mennyiségétől függően.

Az egyszerűsített adózási rendszer

Az adózás optimalizálása érdekében az Ukrán jogszabályok alapján lehetőség van könnyitett adózási rendszert választani. A könnyített adózási rendszert azoknak a gazdasági társaságoknak ajánlom, amelyeknél az évi bevétel nem haladja meg az 5 millió hrivnyát, ebben az esetben élhetnek a 3- vagy 5%-os adókulcs előnyeivel. Ez az adóforma, ha az alaptőkében a külföldi cég a befektető, nem választható.

Jelenleg Ukrajnában az egyszerűsített adózási rendszer 4 csoportra van felosztva.

A második csoportot választó magánvállalkozók kizárólag csak magánszemélyeknek- vagy olyan jogi személyeknek nyújthatnak szolgáltatást, akik úgyszintén egyszerűsített adózáson vannak. Sajnos ezek az egyének nem nyújthatnak szolgáltatást civil szervezetek részére sem.

Ha az árbevétel  meghaladja  az adott keretet, akkor kategóriánként plusz nyereségadót kell fizetnie arra az összegre, amivel meghaladta a limitet, ami az első-harmadik csoportba eső magánvállalkozóknál 15 % -ot tesz ki, a harmadik csoportba eső jogi személyeknél az egyszerűsített adó dupláját, tehát 6 vagy 10 % -ot. Úgyszintén 15% adót kell fizetni az első vagy második csoportba tartozó magánvállalkozóknak abban az esetben, ha olyan tevékenységgel foglalkoztak, ami nem volt feltüntetve az „Egyszerűsített adózásról szóló igazolásukban”.

Az egyszerűsített adózás igénybevételekor az első-harmadik csoportba eső alanyok csak készpénzes vagy átutalásos elszámolást alkalmazhatnak.

Az első-harmadik csoportba tartozó magánvállalkozók, akik nem igényelték az ÁFA-fizetést, a napi bevételt a „Jövedelmi könyvük”-ben tüntetik fel, amit az adóhivatalban kötelességük beiktatni. A harmadik csoportot választott jogi személyek pedig egyszerűsített számvitelt kötelesek vezetni.

Második vagy harmadik csoportot igénybevevő magánvállalkozóknak, akik készpénzes elszámolást alkalmaznak és annak mértéke meghaladja az 1 millió UAH-t a kalendáriumi év folyamán, kötelező a kasszagép használata.

Az egyszerűsített adózást igénybe vevő egyének mentesülnek a következő adóbefizetésektől:

• jövedelemadó;
• a személyi jövedelemadónak befizetése azon jövedelmük után, amit az egyszerűsített adózásból kaptunk;
• áfa-fizetés, abban az esetben, mikor nem a harmadik csoportba eső 3%-os adót választottuk;
• ingatlan adó  (föld adó formájában) a negyedik csoport számára, és az első-harmadik csoport számára abban az  esetben ha a földterületből nem származik jövedelmünk;
• vízadó, a negyedik csoportba tartózó adófizetők számára.

INGATLANADÓ 

Amint már fentebb említésre került az ingatlanadó magába foglalja a gépjármű adót, földadót, és a lakott- és nem lakott terület után fizetendő adót.

Most pedig vegyük át tételesen, mikor kell fizetnünk ezeket az adókat.

A gépjármű adó 2015 január 1-től ismét bevezetésre került Ukrajnában. 2016-ban olyan személyautók után kell adót fizetni, aminek az értéke meghaladja a minimálbér 750-esét (tehát 1 033 500 UAH-t) és életkoruk nem több mint 5 éves. Az adó mérteke 25 ezer UAH-ban van meghatározva minden fentebb említett gépjármű után. Ha mint jogi személyként van a birtokunkban a fentebb említett gépjármű, akkor éves beszámolót kell az adóhivatal felé benyújtani ,az adót pedig negyedévente egyenlő részekben kell befizetni.

Földadó. Ezt az adót minden földtulajdonosnak ki kell fizetni a föld normatív pénzbeli értékelésétől és az indexált együtthatótól függően. A földadó mértéke, ha a föld a tulajdonunkban van  nem haladhatja meg a földterület értékének a 3%-át. Viszont ha a földterületre csak állandó használati jogunk van, akkor az adó mértéke 12%-ig megnőhet.  Továbbá bérbe vett földek után is adót kell fizetnünk. Ennek mértéke a bérleti szerződésben van feltüntetve és 3-12% között mozog.

Ingatlanadó, amelyet a lakott és nem lakott területtől függően kell fizetnünk, ha ingatlan van a birtokunkban.

Idegenforgalmi (hotel) adó — ennek mértéke a hotel szobadíjaitól függően 0,5-1%-ban van megállapítva.

Parkolási adó, amelynek az értéke a parkolásra használt földterülettől függ. Az adó mértéke pedig  a január 1-jei minimálbér 0,03-tól 0,15-ig terjedő százalékban van megállapítva.

Alkalmazottak után, és helyett fizetendő adók.

Ukrajnában, ellentétben Magyarországgal a munkáltatónak azon kívül, hogy befizeti a számára kötelező adókat az alkalmazottai után, kötelessége az alkalmazottak bruttó béréből kifizetnie az azokat terhelő adókat. Ennek köszönhetően a munkavállalók nettó jövedelmet kapnak kézhez.

Igy tehát a munkaadónak minden alkalmazott után az egységes társadalmi hozzájárulást,  amelynek összege 22,0 %  kell kifizetnie.

Továbbá a munkavállaló keresetéből le kell vonni 18% személyi jövedelemadót. Ezen kívül 2014. augusztus 1-től bevezetésre került a hadiadó, amelyet úgyszintén a munkavállaló béréből kell kifizetni, amelynek összege 1,5%-ban van meghatározva.

A munkavállalónak jogában áll adókedvezményt igényelnie a személyi jövedelemadójából, amit akkor igényelhetünk ha a bruttó bérünk nem haladja meg 1930 (viszont ha többgyermekes szülők vagyunk, akkor ezt az összeget a gyerekek számával kell beszoroznunk) UAH-t.

2016-ban Ukrajnában a minimálbér a munkaképes lakosság számára a következőképen van megállapítva:

A minimálbér változása nem befolyásolja az adókedvezmény változását, mert azt a 2016. január 1-i minimálbérből kell kiszámolni, (ami a minimálbérnek az 1,4-szerese, amit fel kell kerekíteni a legközelebbi 10-ig, tehát 1930,00 UAH) és ennek összege egész évben változatlan marad (az Adókódex 169.4.1. cikkelye).

Nagyon fontos még megemlíteni, hogy ha egy munkáltató 8, vagy annál több munkást alkalmaz, akkor kötelessége rokkantat is foglalkoztatnia, mert nagyon magas a büntetés, ha nem alkalmazunk rokkant személyt. Ha jogi személy foglalkoztat rokkantat, a egységes társadalmi hozzájárulás mindössze 8,41%-ban van meghatározva, viszont nem élhetnek ezzel a kedvezménnyel a magánvállalkozók (de a számukra is kötelező a rokkant foglalkoztatása).

Továbbá amit még tudni kell, hogy Ukrajnában a béreket indexálják.

A jövedelem indexációja – Ukrajnában elfogadott törvények és egyéb jogi dokumentumok által  létrehozott mechanizmus a személyes jövedelem növelésére, amely lehetővé teszi, hogy részben vagy teljes egészében megtéríthető legyen a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának a növekedése. Az indexálás egy monetáris jövedelem, sőt állami garancia, amely kompenzálja a fogyasztói árak növekedését.
Az indexációt minden munkaadónak és magánszemélynek - vállalkozónak, akinek alkalmazottai vannak, kötelességük felszámolni ( 1078-as rendelet 1-es bekezdése). Ha nem szeretnénk a béreket indexálni, akkor időben kell gondoskodni a bérek fokozatos emeléséről. Ennek elmulasztása esetében súlyos büntetést róhat ránk a Munkaügyi hivatal (minden olyan személy után, akinek a bérét nem indexáltuk, vagy időben nem emeltük meg, 10 minimálbér a büntetés, tehát 13780 UAH).

Éves adókedvezmény a magánszemélyek részére

Az adó visszatérítés  igényelhető mint belföldi illetőségű úgy külföldi állampolgárok számára is. A legelterjedtebb adó visszaigénylést a tanulás területén lehet észrevenni. Ezzel a kedvezménnyel egészen a következő év végéig élhetünk. Ha az adófizető év végéig nem él a visszaigénylési jogával, akkor ez a kedvezmény a következő évben nem használható fel.

Az adó visszatérítést az éves befizetések alapján igényelhetjük, tehát nem tanévre szól (2015/2016-os tanév). Ez azt jelenti, hogy aki kedvezményben szeretne részesülni, a 2015-ös év folyamán befizetett összegekből tudja megigényelni. Tehát ne fizessük ki a tandíjat szeptember-december folyamán a második félévért (január-júniusért). Ezt ráérünk az év elején megtenni és akkor jogosultak leszünk a következő évben is az  adó visszatérítésre.

Egyéb fontos tudnivalók a vállalatok és vállalkozók számára

A készpénzes elszámolásokról

A vállalatok készpénzes elszámolását a Nemzeti Bank 637-es számú rendelete rögzíti. Ebben elő van írva, hogy egy vállalat (vagy annak képviselője) egy napon belül egy másik vállalatnak vagy vállalkozónak csak 10 ezer UAH készpénzt fizethet ki. Ha ez az összeg meghaladja a 10 ezer UAH, akkor az a fél, aki a kifizetést végezte, büntetést köteles fizetni. A büntetés összege a következőképpen alakul:

•   a 10 ezer UAH feletti összeget hozzáadják a vállalat pénztári maradványához;
•   ha a az összeadott összeg meghaladja a pénztári limitet (ez a limit minden cégnek egyénileg van meghatározva, viszont ha nincs ilyen limitünk, akkor az adóhivatal 170 UAH-t vesz alapul), a meghaladt összeg kétszeresét kötelesek vagyunk büntetésként kifizetni.

Ezen büntetés felett további adminisztratív bírságot szabhatnak ki a cég vezetésére. Ha rövid időn belül többször is vétettünk, az adminisztratív büntetés összege maximálisan elérheti a 17 ezer UAH-t.

2016 január 1- töl változtak a kiküldetésben lévő munkavállalók számára a napidíj fizetésével kapcsolatos összegek. Ennek az összege   2016. január 1. napjától  Ukrajnai kiküldetés esetén maximálisan 275,60 UAH-ban van meghatározva, a külföldi kiküldetés esetében pedig 1033,50 UAH-ban. Ezen felül kötelesek vagyunk minden kiküldetésben lévő napért átlagos fizetést is fizetni a 100-as rendelet alapján.

A külföldi hitelekről

Ha egy cég külföldről igényel hitelt, a hitelszerződést be kell regisztrálni a Nemzeti Bankban és havonta a közvetítő bank felé elszámolást kell adnunk az 503-as és 504-es forma szerint.

Egyéb kölcsönökről

Ha cégünk nehéz anyagi helyzetbe került, akkor nem csak külföldi hitelhez, hanem egyéb pénzkölcsönökhöz is folyamodhatunk. A polgári törvénykönyv szerint a hitelt a kölcsöntől az különbözteti meg, hogy a kölcsönre nem kell kamatot számolni.  A hitelek közül adózás szempontjából a legoptimálisabb, ha  valamelyik alapító tagtól veszünk fel kölcsönt, mert ezt a kölcsönt a nélkül, hogy bármilyen adózás alá esne, hosszadalmasabb ideig használhatjuk. Továbbá vehetünk fel kölcsönt más magánszemélyektől vagy cégektől is.

Az osztalékadóról

A Kereskedelmi Törvénykönyv 142-es cikkelyének 3. részében leírtak alapján a tulajdonos (-ok) (jogi vagy magánszemélyek) döntést hozhatnak az osztalék kifizetéséről.

Attól függően, hogy kik a tulajdonosok (jogi- vagy magánszemélyek, Ukrajna rezidensei vagy sem, szerepelnek-e a Konvenciós szerződésben, amelyet Ukrajna kötött egyes országokkal vagy sem) más-más az osztalék és az osztalékadó felszámolása és kifizetése.

Az osztalék kifizetése, attól függően, hogy KFT-t, RT-t vagy magánvállalatot alapítottunk, történhet egy évben egyszer (ha  Rt-t alapítottunk) vagy akár havonta is (a magánvállalatok esetében, ha így van megfogalmazva az Alapító Okiratokban). Az osztalékot a könyvelői jövedelemtől függően számíthatjuk ki.

Ha egyszerűsített adózáson vagyunk, az osztalékadó mértéke 18% jövedelemadót és 1,5% hadiadót foglal magába.

Ha teljes adózáson vagyunk az osztalékadó összege mindössze 5%+1,5% hadiadó.

Az adóbeszámolók benyújtási határideje és annak az elszámolása a következő táblázatban van feltüntetve: