A bérek indexációjáról — másképpen Nyomtatás
indexacioA közelmúltban Beregszászban megkezdte működését a Popovics Gabriella által vezetett könyvelői és könyvvizsgálói magánvállalat, amely a könyvelés különböző ágazatait érintő kérdésekben nyújt szaktanácsadást . Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező, független könyvvizsgáló várja az ügyfeleket. Az alábbi publikációban egy sokakat érintő kérdésről, a jövedelem indexációjáról kaphatnak tájékoztatást olvasóink. A jövedelem indexációja — Ukrajnában elfogadott törvények és egyéb jogi dokumentumok által létrehozott mechanizmus a személyes jövedelem növelésére, amely lehetővé teszi, hogy részben vagy teljes egészében megtéríthető legyen a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának a növekedése. Az indexálás egy monetáris jövedelem, sőt állami garancia, amely kompenzálja a fogyasztói árak növekedését. Az indexációt minden munkaadónak és magánszemélynek (vállalkozónak), akinek alkalmazottai vannak, kötelessége felszámolni (1078. rendelet 1. bekezdés). Most pedig térjünk át arra, hogy mi határozza meg az indexáció értékét:

1. Indexációküszöb és az alaphónap

Az indexációs törvény 1. cikkelye szerint az indexküszöb az az összeg, amely alapot teremt a jövedelem indexálásához. Az indexációs küszöb 101%-ban van megállapítva és abban az esetben kell a jövedelmet indexálni, ha ez az érték meghaladta a 101%-ot.

2. Fogyasztói árindex — ez egy mutató, amely azt jellemzi, hogy milyen dinamikusan nőtt a vásárolt áruk és szolgáltatások általános árszintje. Ezt az összeget az Állami Statisztikai Hivatal számítja ki és teszi közzé havonta a hivatalos folyóiratokban. A fogyasztói árindex kiszámítása, amely szükséges az

indexáció meghatározásához, halmozottan történik 2003 márciusától, vagyis a 491. törvény érvénybelépésétől. Az indexáció kiszámításánál meghatározó szerepet játszik az „ALAPHÓNAP”, amely minden munkavállaló részére külön-külön számítódik ki.

Mi is az az ALAPHÓNAP?

1) Alaphónapnak nevezzük azt a hónapot, amelyben a munkás bérét megnövelték, de ez a hónap csak abban az esetben számít alaphónapnak, ha betarthatók a következő feltételek:

  • a béremelés összege nagyobb, mint a lehetséges indexáció összege lett volna ebben a hónapban. Az egyszeri prémiumok és juttatások megnövekedése nem teszi lehetővé, hogy a hónapot alaphónapnak nevezzük.
  • Az akkordmunkabér szerint dolgozók számára alaphónapnak az a hónap számít, amikor felemelték az egy darabszámra kifizetett bért.
  • Azon nők esetében, akik a hároméves gyermekgondozási szabadság után tértek vissza munkába, alaphónapnak úgyszintén azt a hónapot vesszük, amikor e területen béremelés történt, tehát nem azt a hónapot, amikor a munkavál-laló újból munkába állt. Viszont, ha a gyermekgondozási szabadságról

csak részmunkaidőre tért viszsza dolgozni az anya (vagyis a gyerek nem töltötte be a harmadik életévét, és az anya még szociális segélyben is részesül), akkor alaphónapnak azt a hónapot számítjuk, amikor a munkavállaló ténylegesen munkába állt.

2) Az újonnan felvett munkások számára a munkába állás hónapja számít alaphónapnak.

Alaphónapnak nem tekinthető:

  • az a hónap, amikor csökkentek a bérek;
  • ha a munkásnak a bére egy ideiglenesen távollévő munkás bérének az összegére nőtt meg.
  • az a hónap, amikor megnövekedett a minimálbér, amely nem járt tényleges béremeléssel a munkavállaló számára. Továbbá emlékeztetünk arra, hogy nem indexálódnak a szabadságos kifizetések és a betegszabadságok összegei. Azt is tudnunk kell, hogy minden munkavállalónak a bérét a létminimum határain belül indexálják, amely a mai napra 1102 hrivnyát tesz ki. Tehát ha a munkavállaló fizetése 1500,00 hrivnya, indexálni 1102 hrivnyát kell.

Most pedig egy példán nézzük meg, hogyan indexálhatjuk két munkavállaló bérét, ha az egyikük jövedelmét 2008 októberében emelték meg nagyobbra, mint a lehetséges indexáció összege lett volna ebben a hónapban, a másikukat pedig 2010 augusztusában vették fel munkába. Mindkettőjük fizetése 1500 hrivnya.

Az első munkás esetében alaphónapnak 2008 októbere számít, a második munkavállalónak pedig 2010 augusztusa fog alaphónapnak számítani. Az első munkavállaló esetében az indexáció összege 2012 decemberében 391,23 hrivnya lesz, tehát a megélhetési minimumot, vagyis az 1134 hrivnyát szorozzuk 34,5%-kal (azaz a fogyasztói árindex összegére, amit az Állami Statisztikai Hivatal számít ki).

A második munkás esetében az indexáció összege 121,34 hrivnya lesz, tehát a megélhetési minimumot, vagyis a 1134 hrivnyát szorozzuk 10,7%-kal. Bővebb tájékoztatást Jánosiban, a Sevcsenko út 15. sz.

alatt kaphatnak az érdeklődők.

Popovics Gabriella,
a beregszászi Könyvelés és Könyvvizsgálat magánvállalat független könyvvizsgálója